Elsősorban hallgatói érdekeket képviselünk!” – beszélgetés Nagy Dániellel, az EHÖK mb. elnökével

BÁNRÉTI GABRIELLA KITTI

SZIEnn.hu

Az átlaghallgató annyit tud a Hallgatói Önkormányzatról, hogy egy önálló, autonóm szerv, ahol vezetőket választanak és rendezvényeket szerveznek. Ám valójában a színfalak mögött ennél komplexebb dolgokkal foglalkozik a HÖK. Erről kérdeztem Nagy Dánielt, aki a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke, illetve a nyár elejétől határozatlan ideig az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat megbízott elnöke is egyben.

- Összefoglalnád néhány mondatban a kari HÖK felépítését?

- A Kari Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésében 32 küldött vesz részt, akiket a hallgatók választanak. Közülük 9-en a Budapesti Képzési Hely érdekképviseletéért felelnek. A éüldöttgyűlés tagjai közül választ magának egy elnököt, aki 3 alelnököt kér fel maga mellé. A három alelnökből egy budapesti, míg a másik kettő gödöllői (az általános alelnök és a gazdasági alelnök) képzésben vesz részt. Emellett a HÖK-ön belül léteznek munkabizottságok, melyek speciális ügyekkel foglalkoznak, vezetőiket szintén a mandátummal rendelkező küldöttek választják.

A kari hallgatói önkormányzatok fölött működő szervezet az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK), aminek a felépítése hasonló, de mégis picit másabb. Az EHÖK Küldöttgyűlését a kari hallgatói önkormányzatok elnökei alkotják. Ez a Szent István Egyetemen tíz embert jelent. Ezen felül plusz mandátummal rendelkező tagja az EHÖK-nek a Doktorandusz HÖK delegáltja, illetve küldöttek által megválasztott elnök. Mindent összegezve, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat 12 mandátummal rendelkező küldöttből áll.

- Mondhatjuk-e azt, hogy az egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, az érdekképviseleti szervek a hallgatók „ajkai”, amelyek beleszólnak abba, hogy az ott tanulók, hogyan éljék meg egyetemi életüket? Hogyan is valósul meg az érdekképviselet, hogyan tudjátok képviselni, kommunikálni a hallgatók kéréseit?

- A Szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó szerve. Szavazati joggal rendelkező tagjainak létszáma jelenleg 49 fő, ebből az a bizonyos hallgatói képviselet 13 főből áll: 12 hallgatóból és 1 doktoranduszból. Ebből következik az, hogy a hallgatók nagy arányban képviseltetik magukat a Szenátusban. Mindez olyan döntéseknél sokat számít, ahol az eredményesség csak kétharmados többséggel születhet meg, hiszen a szavazatok közel egyharmadát birtokoljuk. Itt fontos megjegyeznem, hogy nekem is mindig érdekem volt és lesz a jövőben is, hogy erősítsem azt az álláspontot miszerint a hallgatói képviselőknek egységesen kell szavazniuk, hiszen ebben rejlik a ”hallgatók ereje”.

Visszatérve a szerepkörünkre… Nagyon sok hallgató valóban nem tudja, hogy HÖK-ösként milyen fontos döntésekben veszünk részt. Gondolok itt új szakindítások elfogadására, olyan fontos személyi kérdésekre, mint például: intézetigazgatók kinevezése, dékán-, rektorválasztás, stb. Részt veszünk a szenátusi üléseket megelőző Dékáni Kollégiumokon, ahol az egyetem és a karok vezetői vitatják meg a Szenátusra bekerülő anyagokat, ezen felül a Gazdasági Tanács ülésein is, ahol például beszélhetnek az intézményi költségvetésről.

Mi elsősorban hallgatói érdekeket képviselünk! Nem mindig a rendezvényszervezésen jár az eszünk, nem az a fő profilunk. A kizárólag rendezvényszervezésre szakosodott HÖK képe egy sztereotípia, rossz megítélés, megbélyegzés. Ezért is örülök ennek az interjúnak, mert végre úgy érzem, hogy el tudom mondani, ha csak annak a pár embernek is, aki elolvassa, hogy valójában mi Hallgatói Önkormányzat, miért is vagyunk. Mindezt miért tartom fontosnak? Azért, mert mi a hallgatókért vagyunk, elsősorban velük kell kialakítanunk a jó kommunikációt. Ha ez megtörténik, onnantól kezdve, a józan határok között, nem tudunk falakba ütközni.

- A márciusi hallgatói önkormányzati választásokon milyen arányban vettek részt a hallgatók?

- 4000 hallgató van a karon, ennek nagy százaléka levelező tagozatra jár, akikkel a HÖK-nek ugyanúgy tartania kell a kapcsolatot, mint azokkal, akik naponta bejárnak. Mivel a levelezősök jóval ritkábban vannak bent, így őket nagyon nehéz volt elérni. Viszont a nappali tagozatos hallgatók sem arról híresek, hogy részt vesznek minden előadáson és gyakorlaton. Nézz körül, ez az udvar szinte kong az ürességtől, itt nyüzsgésnek kellene lennie, és még sincs!  A választás hirtelen jött, gyors lépéseket követelt, öt napig tartott (amiben benne volt egy szombat is) Ezalatt az öt nap alatt nehéz volt több mint 1000 GTK-s hallgatóval találkozni a folyosókon. De azt gondolom, hogy az elért 26%, a Hallgatói Önkormányzat erősségét és összetartását mutatja, amivel ismét szeretném eloszlatni azokat a kételyeket, hogy a HÖK-ösök csak bulizni járnak.

- Szeptemberben töltötted be a 21. életévedet, milyen utat jártál be, míg végül a hallgatói önkormányzat elnöke lettél?

- Ennyi idősen beszélhetünk életútról? Egy dékánnál igen, nálam csak a közelmúltban végzett dolgaimról, amit akár nevezhetünk életútnak is egye-fene…. Már a gimnázium alatt sem voltam közömbös a hallgatói ügyek iránt, ám az igazi elhatározás gólyatáborban történt: álltam a színpad előtt, egy korsó sörrel a kezemben, miközben hallgattam az akkori HÖK elnök köszöntőjét. Valószínűleg, már egy picit, az alkohol hatása alatt voltam, mikor megböktem a mellettem bambuló srácot és a színpadon álló elődömre hívtam fel a figyelmét. A következőt mondtam neki viccelődve: Figyeld meg! Nem sokára én is itt állok majd a színpadon!

*

Nagy Dániel 2009 novemberében került be a HÖK-be és igen aktívan részt vett benne. Minden munkát szívesen elvállalt, azért, hogy tapasztalatot szerezzen, ismerkedjen az emberekkel. Majd a következő tavaszon részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos

Konferenciájának vezetőképzőjén, Siófokon, ahol szembesült azzal az odaadással, azzal a motiváltsággal, amely még manapság is átjárja. 2010-ben az EHÖK Sportbizottság tagja lett, ahol a sportélet fellendítésén fáradozott és még az év őszén a Szenátus tagjává vált.    2011-ben a küldöttek egyhangúlag választották meg elnöknek.

Büszkén elmondta, hogy a HÖK jelenleg fejlődő tendenciát mutat, jól működik és zártkörű, ép rendszert tudhat a magáénak. Mint elnököt továbbra is motiválja az odaadás, hogy valami pluszt vihessen a hallgatók életébe és a segíteni akarás, hogy a maga eszközeivel hozzá járuljon a folyamatosan romló társadalmi tendenciák megállításához. Beszélgetésünk alatt is kiemelte a segítségkérést. Szerinte ahhoz is bátorság kell, hogy egy hallgató a problémájával a HÖK-höz forduljon és segítséget kérjen. Pedig a HÖK, a hallgatóknak akar segíteni, az ő érdekükben cselekszik és szomorú, hogy mégis kevesen használják ki.

Megkértem, hogy mondjon egy-két motiváló szót, ami rávehetné a hallgatókat a HÖK-höz való közeledésre. Nem mondott. Nem azért, mert nem tudott volna mondani. Azonban ő úgy gondolja, hogy szimpátia kérdése, hogy a hallgató le mer-e menni az irodába, vagy sem. Nem akarja kötelezni a hallgatókat arra, hogy többet foglalkozzanak a HÖK-kel, csupán annyit szeretne: használják ki, hogy van egy ilyen szervezet, amely értük van. Kell a jó kommunikáció és az állandó kapcsolat. Annak érdekében, hogy kialakuljon az a bizonyos szimpátia a HÖK és a hallgatók között, hallgatói fórumokat szeretnének létrehozni. Aki pedig HÖK-ös szeretne lenni, annak három fontos tulajdonsággal kell bírnia: elkötelezettség, nagy munkabírás és kommunikatív személyiség – ezek nélkül sajnos nem megy.