Ételed az életed

Az 2006. év végi élelmiszerbotrányok jelentősen befolyásolták a magyar lakosságot az élelmiszerkockázatok megítélése terén. Ugyanakkor a valódi kockázatok felismerésében, az egészséget veszélyeztető tényezők és az ezeket csökkentő pozitív élettani hatású élelmiszerek megítélésében számos tévhit és alulinformáltság jellemzi a lakosság nagy részét. Többek között ez derült ki a Szent István Egyetem és a Cognative Kft. közös felméréséből.

  - Milyen egészséget veszélyeztető tényezőktől tart a magyar lakosság a 2006. év végi élelmiszerbotrányok után?

  - Mit vár el a magyar lakosság az élelmiszerektől?

  - Hogyan szándékoznak honfitársaink az élelmiszerkockázati tényezőket minimalizálni?

  - Milyen mértékben bíznak az emberek a különböző szervezetekben az élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén?

  - Milyen pozitív hatású élelmiszereket ismernek, és milyen pozitív hatásokat tulajdonítanak nekik?

  Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative Kft. és a Szent István Egyetem abban a közvélemény-kutatásban, amelyben a kutatók 2006. november-decemberében - azaz a nagy visszhangot kiváltó élelmiszerbotrányok után közvetlenül - reprezentatív városi mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

  Az élettel szembeni elvárások közül a magyar lakosság leginkább az egészséget (84%) tartja fontosnak, melyet a sikeres élet egyéb pillérei követnek: boldog család (76%), biztonság (76%), valamint a nyugodt, kiegyensúlyozott élet (73%).

  Az egészség fontossága az élelmiszerekkel szembeni elvárások terén is megmutatkozik. Bár az emberek elsősorban az élelmiszerek állapotával kapcsolatos szempontokat tartják a legfontosabbnak (frissesség - 73%, jó íz/illat - 68%), ezeket közvetlenül a magas vitamin- (56%), táplálóérték- (47%) és ásványi anyag tartalom (47%), illetve az alacsony koleszterintartalom (46%) követi.

  Külön figyelemre méltó, hogy „az E betűs összetevők hiánya" (54%) fontosságában a magas vitamintartalommal vetekszik.

  Mindeközben az ételek változatossága, eltarthatósága, földrajzi eredete jóval kisebb fontossággal bír.

  Milyen, az egészséget veszélyeztető tényezőktől tartanak?

  A tavaly év végi élelmiszerbotrányok következményeként a különböző, egészséget veszélyeztet tényezők listáját az élelmiszerfertőzések vezetik. A megkérdezettek többsége szerint az egészségtelen életvitel is veszélyforrást jelent (65% jelölt meg legalább egy ilyen tényezőt), ezen belül is különösen a mértéktelen alkoholfogyasztást (56%) és a dohányzást (53%) tartják a leginkább veszélyesnek. Mindeközben a helytelen táplálkozási szokások (az egészségre káros ételek gyakori fogyasztása) csak a megkérdezettek 43%-a szerint jelentenek nagyobb veszélyt.

  Felmérésünk arra is választ keresett, hogy vajon milyen módon próbálja a magyar lakosság az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat csökkenteni. Legtöbben az illegális eladóktól (feketepiac) való vásárlások elkerülését (54%) nevezik meg, a további fő említések pedig szintén az élelmiszerek eredetével kapcsolatos kockázatokra fókuszálnak: nem vásárol gyanúsan olcsó élelmiszereket (43%), a magyar termékeket előnyben részesíti (37%), a megszokott boltban vásárol (36%).

  Az általános, élelmiszerekkel szembeni elvárások tükrében, ahol a földrajzi eredet nem játszott túl fontos szerepet megállapíthatjuk, hogy az élelmiszerek eredete, annak megbízható forrása csak a kockázatok tudatában befolyásolják az embereket, ha erre senki sem hívja fel figyelmüket, hajlamosak azt sokad rangú dologként kezelni.

  Mely információforrásokban bíznak?

  Élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén az emberek leginkább az orvosokban és egészségügyi szervezetekben, valamint a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági szervezetekben bíznak, legkevésbé pedig a politikai pártokban, kormányzati szervezetekben. A kereskedelmi tévéket, reklámokat, valamint a hipermarketeket szintén kevésbé tartják megbízható forrásnak.

  A kutatás bizonyos kérdéseit a Szent István Egyetem egy évtizeddel ezelőtt is vizsgálta. Az élelmiszerkockázatokkal párhuzamosan jelentősen felerősödött a magyar fogyasztók egészségkockázat-észlelési szintje. A lakosság által észlelt egészségkockázatok esetében jelentős sorrendbeli eltérés tapasztalható a KSH statisztikájához viszonyítva. Néhány egészségkockázat jelentősen felnagyított (kockázatfelnagyítás és aréna-elmélet), mint például az élelmiszerekben, vízben lévő kórokozók, valamint a fertőzőbetegségek és járványokhoz kapcsolódó egészségkockázatok. A rosszindulatú daganatok lakossági kockázati sorrendje viszont nagymértékben hasonlít a KSH által közölt halálozási statisztika sorrendjével.

Legfontosabb pozitív hatású élelmiszerek

Az egészségkockázatok csökkentésének egyik lehetséges módja az ún. „egészséges", illetve funkcionális élelmiszerek fogyasztása. Funkcionális élelmiszereknek azokat tekintjük, amelyek meghatározott, konkrét egészségfunkció javítására, illetve megbetegedések kockázat-csökkentésére alkalmasak. A felmérésben szereplő funkcionális élelmiszerek (34 mezőgazdasági nyerstermék) közül legpozitívabban a tradicionálisan „egészségesnek" tartott élelmiszerek szerepelnek. Mindazonáltal a konkrét pozitív egészségügyi hatások (konkrét funkciók) a magyar fogyasztók számára alacsony szinten vagy egyáltalán nem ismertek. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a funkcionális élelmiszerek vásárlási és fogyasztási gyakorisága szoros összefüggést mutat a konkrét terméktulajdonság (pl. kalcium- vagy likopin-tartalom) és a pozitív következmény (csontritkulás, illetve prosztatarák megelőzése) részbeni vagy együttes ismeretével.

  A pozitív következményeket a fogyasztók jelentős része nem ismeri, illetve a konkrét összetevőkkel nincs tisztában.

  Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az élelmiszerkockázatok, mind az egészségkockázatok észlelt szintje jelentősen megnőtt, viszont a kockázatkezelési alternatívák, illetve a kockázatkezeléshez kapcsolódó táplálkozási ismeretek alacsony szinten  maradtak.

  A másik paradox helyzet, hogy a táplálkozási ismeretek növelésében kulcsszerepet játszó szervezetekben és kommunikációs csatornákban való bizalom jelentősen lecsökkent.

Módszertan:

  - A kutatás személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján készült 2006. november-decemberében.

  - Annak érdekében, hogy a megkérdezettek mintába kerülésére egyenlő esélyt biztosítsunk, kérdezőbiztosaink a mintába kerül háztartásokat véletlen induló címről indított szigorított véletlen séta segítségével keresték fel, országosan 110 mintavételi ponton. A háztartáson belül a megkérdezetteket véletlen kulccsal választották ki.

  - A véletlen mintavételből adódó eltéréseket ún. többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján.

  - Az eredmények max. +/- 1,9-3,1%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes városban élő magyar lakosságot megkérdezzük.

  A kutatás a Szent István Egyetem Marketing Intézet és a Cognative Kft. együttműködésében, az ALAP 1 - 00140 /2004 című program keretében készült.

*

A kutatás eredményeiről március 8-án Budapesten sajtóreggelin számolt be dr. Lehota József egyetemi tanár, dr. Ko-máromi Nándor egyetemi docens (SZIE GTK Marketing Intézet), dr. Helyes Lajos egyetemi docens (SZIE MKK Kertészeti Tanszék), Gergely Ferenc, a Cognative Kft. ügyvezető igazgatója és Fülöp Júlia, a kft tanácsadója.