NIIFI fejlesztések a hazai kutatás és felsőoktatás szolgálatában

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a hazai kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja, mely a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

  • országos nagysebességű számítógép-hálózati infrastruktúrát, továbbá erre épülő
  • szuperszámítástechnikai, grid, és cloud, valamint
  • multimédia alapú kollaborációs szolgáltatásokat (VoIP, videókonferencia),
  • elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetet és
  • egyéb kommunikációs és információs szolgáltatásokat.

A Program végrehajtójaként az NIIF Intézet 2009-ben mintegy 4,2 milliárd forint fejlesztési forrást nyert el pályázat útján a HBONE+ projektre, mely világszínvonalú fejlesztésekkel járul hozzá a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez.

 

A hálózat fejlesztése

A fejleszés eredményeként kialakított ún. hibrid hálózat a hagyományos internetet a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetésekkel ötvözi. Hozzáférést biztosít nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, kutatási információkhoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, akár a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok).

Az alkalmazott DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk továbbítása által extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technika) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja – segítségével a leggyorsabb szélessávú technológiák sebességének több mint 1000-szerese érhető el). A hibrid hálózat sávszélessége (jelenleg 10 Gbps és 40 Gpbs/hullámhosz) a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető (mind a sebességek – pl. 100 Gbps/hullámhossz – mind pedig a hullámhosszak tekintetében). További információk a http://www.hboneplus.hu/hboneplus_bemutatas1 oldalon érhetők el.

 

Az eduID felhasználó-azonosítási rendszer fejlesztése

2010 novemberében kezdte meg működését az NIIF Intézet kezdeményezésére és közreműködésével Magyarországon a felsőoktatási és kutatási intézmények felhasználói azonosítással kapcsolatos bizalmi szövetsége, az eduID.

Az eduID előnye, hogy egy intézmény hallgatói, oktatói és kutatói anélkül vehetik igénybe – akár távolról is – saját intézményük, illetve partner-intézmények szolgáltatásait, hogy ehhez többször, újból regisztrálniuk kellene. Ezáltal növelhető a felhasználói kényelem és elégedettség-érzés, valamint az alkalmazói és alkalmazási biztonság, és csökkenthetők az új szolgáltatások kialakításának és fenntartásának adminisztratív költségei is. Az eduID keretében minden felhasználót saját anyaintézménye azonosít, mindez nagymértékben elősegítve ezáltal az intézmények közötti kollaborációt, közös e-learning rendszerek kialakítását, valamint a hallgatók és oktatók mobilitását. További előny, hogy egy felhasználónak egy munkamenet alatt csak egyszer kell bejelentkeznie, csak egy jelszót kell megjegyeznie.

A folyamat hasonló a napjainkban népszerű közösségi hálózatok (pl. Facebook, Google+) szolgáltatásaihoz, az eduID esetén azonban a felhasználókról biztosan tudható, hogy mely résztvevő intézményhez tartoznak. Így adataik pontosak és naprakészek. További információk: http://eduid.hu

 

A videókonferencia rendszer fejlesztése

A kollaborációs infrastruktúra fejlesztése keretében 30 db IP alapú, High Definition (HD) videokonferencia berendezés került a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekbe, kutatóintézetekbe és közgyűjteményekbe, melyeket mindezen intézmények polgárai szabadon használhatnak kutatási és oktatási célra. Így az intézmények munkatársai full HD minőségben kommunikálhatnak az NIIFI által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök hazai és nemzetközi együttműködésekben is használhatók,  alkalmazásukkal jelentős idő és pénzmegtakarítás érhető el. A fejlesztés része egy több részvevős hívások kiszolgálására alkalmas szerver, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti nem HD  kapcsolatot képes egy időben kiszolgálni. A teljes rendszer – az intézmények saját beruházásainak is köszönhetően – 130-nál is több végpontból áll, így lefedi közel a teljes hazai felsőoktatási és kutatóintézeti kört, és kiszolgál több közgyűjteményi intézményt. A magas minőségi szintet biztosító tárgyalótermi eszközökön túl szoftveres videokonferencia alkalmazások is a felhasználók rendelkezésére állnak.

A felsőoktatási-kutatási desktop videokonferencia szolgáltatás kiváló minőségű videokommunikációt tesz lehetővé számítógép és webkamera segítségével. A megszokott videohívások mellett többpontos, osztott képernyős videokonferenciákra is lehetőséget biztosít a rendszer, melyek során számítógépünk képernyőképeit is megoszthatjuk partnereinkkel. A rendszer használata ingyenes, bármilyen hálózati környezetből, akár kis hálózati sávszélesség mellett is élvezhető minőséget ad. E fejlesztés eredményeként a hazai rendszer a közép-kelet-európai régió IP alapú videokonferencia hálózatainak legnagyobbjai közé tartozik. További információk: http://vvc.niif.hu és http://vvc.niif.hu/desktop

 

Szuperszámítástechnikai fejlesztés

Az NIIFI 2011 tavaszán helyezte üzembe új nagyteljesítményű szuperszámítógépeit – összesen mintegy 50 Tflops számítási-, és 1 PByte tárolókapacitással – a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, és a Szegedi Tudományegyetemen. Mindezeket az NIIF Intézet telephelyén található negyedik rendszer, valamint a tudományos számítások eredményeit vizuális élménnyé alakító alrendszerek teszik kerek egésszé.  A több intézménynél üzemelő, mégis homogén egységet alkotó – igen nagy (többször 10 Gbit/s) sebességű, kis késleltetésű, dedikált lambda-hálózattal összekötött – erőforrások olyan tudományos számítások elvégzésére használhatók, amelyek méretük és bonyolultságuk következtében messze meghaladják a személyi számítógépek lehetőségeit. Ilyenek például a gyógyszermolekula dokkolási szimulációk, a Föld-típusú bolygók keresése rádiójelek feldolgozása alapján, komplex differenciál-, illetve algebrai-egyenletrendszerek megoldását igénylő modellek kezelése, vagy az informatikai hálózatok működésének elemzése. A felhasználók munkáját ingyenesen elérhető szoftvercsomagok (Octave, Scilab, FFT, RasMol, Amber, Charm, Gromacs, Xplor, CPMD.x, stb.),  licenszelt szoftverek (Matlab, Gaussian), illetve korszerű fordítók teszik könnyebbé. A NIIF szakembergárdája üzemelteti a rendszert. A jogosultság (felhasználói témaszám) igényléséről és a felhasználás módjáról további információk a http://www.niif.hu/szuper oldalon érhetők el.

A megújult NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra – amellett, hogy képes a hazai kutatás legfontosabb igényeinek kiszolgálására – lehetővé teszi azt is, hogy hazánk bekapcsolódjon az Európai Kutatási Térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), biztosítva, hogy kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférést kapjanak. További információk: http://www.niif.hu/szuper

 

Cloud fejlesztés

Az NIIF Infrastruktúra cloud szolgáltatása lehetővé teszi, hogy az alacsony költségigényű IT megoldásokra törekvő intézmények informatikai infrastruktúrájukat virtuális gépeken, illetve azok virtuális hálózattal összekötött halmazán, jó minőségű adathálózati környezetben valósítsák meg. A cloud szolgáltatás már ma az operációs rendszerek széles spektrumát támogatja, a Linux-tól, a különböző Windows verziókig. A kínált megoldások segítségével az intézmények konszolidálhatják, redukálhatják szolgáltató-infrastruktúrájukat, ezzel jelentős költségmegtakarítást érve el. A járulékos cloud-szintű szolgáltatások egyebek mellett nagy rendelkezésre állású, nagy kapacitású adattároló területekhez való hozzááférést, vagy földrajzi redundanciát boztosítanak.  További információk:

http://www.niif.hu/szolgaltatasok/szuperszamitastechnika/cloud 

 

A fentebb bemutatott fejlesztések a kutatás és felsőoktatás elektronikus infrastruktúrájának átfogó fejlesztésére irányuló HBONE+ projekt részei. A fejlesztéseket az NIIF Intézet 2009-2012 között valósítja meg az ÚMFT által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1/A_2 projektek keretében, Európai Uniós forrás (strukturális alap) bevonásával.

 

További információ: http://www.hboneplus.hu és http://www.niif.hu