Alapvető érdekünk a minőségi oktatás – Beszélgetés Umenhoffer Péterrel, az EHÖK elnökével

BALÁZS GUSZTÁV

- Eseménydús volt a tavasz a karok és az egyetem hallgatói önkormányzatainak életében. A Szenátus elfogadta a megújított kari HÖK alapszabályzatokat, a karok képviselőket juttattak a Szenátusba és megválasztották az EHÖK elnökét is. A bizalmat újból Te nyerted el. Hogy zajlottak ezek az eljárások?

- Az egyetemi hallgatói önkormányzati struktúra megújítása volt a feladat. A felsőoktatási törvény előírásai szerint a hallgatói önkormányzatok akkor tekinthetők legitimnek, s delegálhatnak minimum 25%, maximum egyharmad arányban képviselőket a Szenátusba, ha az egyetemen tanuló hallgatók egynegyede megjelenik ezeken a szavazásokon. Ezt a küszöböt átléptük, a hallgatók 28,5%-a szavazott. Az új alapszabályzatokat a Szenátus márciusi ülésén fogadta el. A kari hallgatói önkormányzatok megválasztása után megtörtént az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat választása is. Az elnöki tisztség betöltésére pályázatot hirdettünk, ami megjelent a hallgatói honlapon és a kari portálokon. Jóleső érzéssel és büszkén mondhatom, hogy egyhangúlag újra megválasztottak az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének.

- Hányadik alkalommal?

- Harmadszor. Először 2008-ban, majd 2010-ben és most újra elnyertem ezt a megtisztelő tisztséget.

- Ebben az időszakban lényegesen javultak az EHÖK működésének tárgyi feltételei.

- Igen, a Forrásközpont átadása minőségbeli változást hozott munkánk körülményeiben. Nem csak irodát, hanem egy tárgyalót is ki tudtunk kialakítani; ezekben a helyiségekben a hallgatók és az önkormányzat ügyeit megfelelő feltételek között tudjuk intézni. A kari önkormányzatok továbbra is a saját irodáikban dolgoznak.

- Milyennek ítéled meg a hallgatói önkormányzatok a helyzetét Szent István Egyetemen?

- Úgy gondolom, hogy helyzetünk, elismertségünk, lehetőségeink mindinkább megfelelnek küldetésünknek. Az elmúlt időszakban tapasztalt fejlődést nagyon pozitívan értékelem magam is és az egész EHÖK. Eddig is jó volt a kapcsolatunk az egyetemi vezetéssel, de úgy gondolom, hogy a mindkét oldalt érintő változás, a szorosabb együttműködés az egyetem, valamennyiünk javára, előnyére szolgál. Közmegegyezés alakult ki abban, hogy a 16 ezer hallgatót valakiknek képviselniük kell. Elmondhatjuk magunkról, hogy bizalmat szavaztak nekünk a hallgatók a választásokon, mi képviselhetjük őket.

- Közhelynek hangzik, de vitathatatlan igazság: az egyetem akkor lehet sikeres, hogyha hallgatók és a tanárok együtt tudnak működni – munkában, az egyetemi közéletben és egy kicsit a szabadidejükben is.

- A Szent István Egyetemen ez az együttműködés hagyományokon nyugszik. Ezt a tradíciót szeretnénk magunk is erősíteni, és a felsőoktatás világát is megérintő változások előszelét tapasztalva, hiszem, hogy sikerülni is fog. Összetartó egyetemi társadalomra van szükség a megmaradásunkhoz, a megerősödésünkhöz, ezt mindinkább érezzük.

- A hallgatói önkormányzat részt vesz a vezető testületek munkájában. Őrzi a diákhagyományokat, klubokat, bálokat szervez. Mi az, ami kevésbé látványos a tevékenységében és mégis fontos?

- A hallgatói önkormányzat elsődleges és legfontosabb dolga a hallgatói érdekképviselet és a hallgatói érdekvédelem. E téren alapvető érdekünk a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása, amelynek része az oktatók hallgatói véleményezése is. A minőségi oktatásnak kedvez, véleményem szerint a menedzsment szemlélet térnyerése az egyetem életében és az is, hogy elkezdődött a diplomás pályakövetési rendszer kiépítése. Ebben mi is igyekszünk fontos szerepet vállalni, hogy ezzel is segítsük a hallgatókat. Még azt is ki merem jelenteni, azért is dolgozunk, hogy minél tehetségesebb hallgatók jelentkezzenek a Szent István Egyetemre. Ezért működünk közre az Educatio kiállításokon és a nyílt napokon. Baráti beszélgetéseken is azt hirdetjük, hogy ide érdemes jönni, mert ez az az egyetem, ahol biztos diplomát tudnak kapni a hallgatók, amellyel el lehet helyezkedni, ha nem is egyik napról a másikra. Még az alma mater falai között élünk, de tudjuk, hogy a mai álláspiacon nagyon nagy szerepet kap a diploma értéke. De még ez sem elég. Az Állásbörzék tanulságai alapján úgy gondolom, hogy fel kell pezsdíteni a hallgatókat, még inkább tudatosítani kell bennük, hogy el kell menniük ezekre az eseményekre. Amíg 15 évvel ezelőtt az volt a fontos, hogy valakinek érettségije legyen, most már diplomára van szükség – és nyelvtudásra, ami nélkül pedig diploma sincs. Amikor olyan álláshirdetéssel találkozunk, hogy egy nagyvállalat árufeltöltőt keres és odaírja, hogy diploma előnyt jelent, akkor igazából el kéne gondolkodni a hallgatóknak is, hogy ezeket az állásbörzéket nem azért szervezik, mert nincs jobb szórakozása az egyetemnek.

Persze elmaradhatatlan feladat az is, hogy az egyetemista évek színvonalát emeljük. Itt a kulturális életre gondolok elsősorban. A gödöllői kollégiumban elindult egy nagyon jó szerveződés, ami már az egyetemi Szenátus is értesült, hogy kedvezményes jegyeket tudnak a hallgatók szerezni a Nemzeti Színházba, a Madách Színházba, a Vígszínházba, az Operettszínházba, valamint múzeumokba. Ez azért jó, mert elengedhetetlen, hogy egy diplomás ember meg tudjon szólalni, meg tudjon nyilvánulni egy közösség előtt, beszélni tudjon a kultúráról, egy színdarabról.

Az EHÖK április eleji csapatépítő tréningjének egyik napján dr. Gyürk István, a Gépészmérnöki Kar professor emeritusa, aki Mérnöki etika című tárgyat oktat, előadást tartott viselkedési ismeretekről 80-100 hallgató előtt. Ezután éppen az ő viselkedésükön mértem le, hogy milyen pozitív hatást gyakorolt rájuk, amit mondott. Olyan ismereteket adott át, amelyek nélkül művelt ember nem léphet ki az egyetem kapuján.

- Örülök ennek a felismerésnek. S ehhez kapcsolódóan szeretném megkérdezni, a hallgatók képviselőinek van-e idejük, erejük arra, hogy az ország más egyetemein is tapasztalatokat szerezzen a diákok életéről, problémáiról, a másutt alkalmazott megoldásokról?

- Mindenkinek arra van ideje, amire szakítani szeretne. Én magam nem csak az önkormányzat elnöke vagyok, hanem a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a HÖOK-nak a felügyelő bizottsági elnöke is és emiatt Magyarország majdnem minden egyetemét ismerem. A HÖOK évente kétszer szervez vezetőképzőt, ahol az összes magyarországi felsőoktatási intézmény hallgató képviselői találkoznak és rengeteg dolgot tanulnak egymástól a szociális ösztöndíjak elbírálásától a kollégiumi elhelyezések rendszeréig. Segítséget kérhetünk egymástól és segítséget adhatunk egymásnak.

- Mi az, amit még el szeretnél mondani?

- Pár gondolatot a rektorválasztásról. Véleményem szerint az egyetemnek jelen helyzetében mindenféleképpen szüksége volt arra, hogy a rektorválasztás sikeres legyen. Ezt nagyon fontos feltételnek tartom ahhoz, hogy az intézményünk talpon tudjon maradni. Nem lehetünk főiskola, ezt nem engedhetjük meg magunknak, sem tanárok, sem hallgatók. Én büszke vagyok arra, hogy nekem Szent István Egyetemi diplomám lesz. És szeretném azt, hogy aki öt év múlva, 10 év múlva, 15 év múlva itt végez, akár Gödöllőn, akár bármelyik kampuszunkon, neki is Szent István Egyetemi diplomája legyen és ő is büszke legyen rá. A rektorválasztás sikeres és eredményes volt, és én úgy látom, hogy ez a kétharmad kifelé olyan pozitív jelzést adott, hogy itt egy erős összefogás van.